Erről kezdtünk még évekkel ezelőtt a manónak mesélni. A korai alapozás megtette a hatását, mostanság a répamesével alszik el, ébred. Szó szerint, ugyanis egy keménylapos lapozó változatban mindig az ágyába csempészi... Valamiért anyókát és unokát különösen kedveli.
Eleinte csak folyton azt kérte, hogy rajzoljak anyókát (nekem ez csak pálcika emberke szinten ment), majd az egyik nap ezzel jött: anya, varrj nekem egy anyókát!!!
Jaj! Feladta a leckét...
Az egyetlen fantasztikus mű amit a témában találtam, az Bemka gyönyörű munkája. Megnézheted itt. Az én manóm a lelkemre kötötte, hogy a Radvány Zsuzsa rajzaival illusztrált könyvében láthatóhoz hasonlítson. És megjegyezte, hogy aztán csinálhatnék egy unokát is...
Megkerestem hát a neten, hogy hogyan készíthetők waldorf babák. Szuper leírásokat találtam itt, itt és itt.
Hát az autentikus waldorftól igen messze áll az én verzióm: alapanyagban szinte semmim sem volt hozzá, ennek orra is van, és teszek bele drótot, hogy hajlíthatók legyenek a végtagjai.
Amit felhasználok:
-gyapjú helyett én műszálas tömőanyagot használok (ez volt itthon)
-gézcső helyett egy kiselejtezett zoknit használtam a fejhez
-meglévő pompom készlet egy kisebb darabját öltögettem oda orrnak
-vettem fél méter rózsaszínes barackos poloanyagot
-anyagmaradékok, némi maradék csipke
-szigetelt villamossági vezeték
-pici madzag, hímzőcérna, fonal
Ma nekikezdtem...
Eddig jutottam, most vennem kell piros hímzőcérnát, testszínű cérnát, hajnak valót. Szorítsatok nekem, hogy bele ne törjön a bicskám... (Részletesen a készítésről nem írok, a profi waldorf baba készítők lapjain fantasztikus leírások vannak.)
Folyt köv...
Bejegyzések
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése