Korábban mindig idegesített ha pénzt kaptam valakitől ajándék helyett. Mindig úgy éreztem, hogy nem érek az illetőnek annyit, hogy gondolkodjon kicsit mit is adhatna. Persze vannak olyan alkalmak, esetek, amikor ésszerűbb ez a megoldás, és én is egyre többször kerültem abba a helyzetbe, hogy tudtam, bizony ajándékozókedv ide vagy oda, az ünnepelt igenis jobban örülne ennek a megoldásnak.
Ilyen helyzetben igyekeztem a csomagolást valami olyan tárggyal megoldani, amit vagy én készítettem (nászajándékba festett kincsesláda, szülinapra varott táska) vagy vásároltam (nászajándékba ördöglakatos borosüveg, szülinapra csokoládé).
Nemrég én is kaptam ilyen módon csomagolt pénzt és tényleg más érzés volt: egyáltalán nem háborogtam magamban azon, hogy miért pénzt kapok, inkább kiváncsian bontogattam, és megcsodáltam a hajtogatott hordozót. Ugyanazt a figyelmet így is megkaptam, "dolgozott vele" az ajándékozó, nemcsak letudni akart.
Nemrég én egy kávés üveget alakítottam "persellyé" , amire táblafestékes folt került, amire krétával felírható a cél (jó egy kicsit mű, tudom, hogy már számlákon gyűjtik az emberek a pénzt, nem befőttes üvegben).